|
|
Jövőre 15. évfolyamába lép a szél-járás folyóirat. 2008-ban egy év végi számmal mutatkozott be, azóta évente négyszer jelenik meg.
Nem gondoltuk volna mi, akik 2008 nyár végén Dunaszigeten, Varga Gyuri festőbarátunk kertjében elhatároztuk, lesz egy határokon átívelő kulturális folyóirat, amely szellemileg összehozza ezt a régiót, összegereblyézi értékeit, közös pontokat keres múltjában, hogy a lap megér 53 számot.
Irodalom, helytörténet, barangolások, jelentős események fölmutatása, könyvek recenzálása volt a cél, s szerzőtársak felkutatása Szabadkától, Bécsen át Pozsonyig, és még tovább.
A mostani szám, az 53. megjelenése előtt elmondhatjuk, a kitűzött célt elértük. Legtöbben a Felvidékről csatlakoztak hozzánk, s leginkább ott lel gazdára, olvasóra a lap, de Bécsből, Lendváról, Szabadkáról is sikerül egy-egy kéziratot begyűjtenünk.
Talán túlzásnak tetszik, de úgy véljük, sikerült egy kicsinyke égbolt darabkán hazát egyesíteni.
A színes folyóirat a másfél évtized alatt veszteségeket is tud maga mögött. Meghalt Gál Sándor, aki végig ellátott bennünket kéziratokkal, s Tönköl József Győrből, akit szintén állandó munkatársunknak nevezhetünk, s a dunaújfalusi Neszméri Sándor szerkesztőtársunk.
Nem volt könnyű anyagilag sem az elmúlt időszak, néha támogatott bennünket a Bethlen Gábor Alap, egy ideig Mosonmagyaróvár önkormányzata, Szencé, s Somorjáról is érkezett támogatás. S előfizetők akadtak Innsbruckon át Budapestig. S magánemberek álltak mellénk, az agrárminisztertől azt egyszerű tanárig.
A kezdetben magánvállalkozásként megjelenő lap kiadója Mosonvármegye Lap-és Könyvkiadó Kft. lett, amely számtalan régióról szóló kiadvány gazdája. Elég csak a mosoni zsidóság történetét bemutató háromkötetes könyvre utalni, vagy Mosonmagyaróvár monográfiájára.
2022-ben a 15. évfolyamunkat nyitjuk meg. Szemben úszunk továbbra is az árral, néha a rosszindulattal is. Valljuk, ez a régió, amelynek központja valahol Magyaróváron található, nem pillanatnyi széljárások, szelek összesodorta világában lett olyan, amilyen. Felelősek vagyunk érte mindnyájan. Azok is, akik múltját megtagadják, csak gazdasági hasznát szeretnék élvezni azoknak az előnyöknek, amelyek földrajzi voltából adódnak.
Mert nem csak a múlt közös, s a jelen, hanem a jövő is
bl |
|