1.9 C
Mosonmagyaróvár
2022. december 2, péntek

Magyar Katalin emlékezete

Mosonmagyaróváron az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójára szervezett városi ünnepségek és megemlékezések középpontjába Magyar Katalin (1940-1956) emlékét állították. 2021. október 23-án kiállítással, film-vetítéssel, október 26-án színpadi művel, november 5-én  síremlék avatással adóztak hősiessége előtt.

Ki volt Magyar Katalin?

Magyar Katalin 1940. április 20-án született Budapesten. Édesapja Magyar Ferenc, édesanyja Monai Janka. Szüleivel, testvérével Mosonmagyaróváron laktak. Itt íratták be 1946 őszén Katalin nevű leányukat a II. sz. Állami Általános Leányiskolába. A legutolsó évet, a nyolcadik osztályt 1954. június 23-án fejezte be kiváló eredménnyel.

Az általános iskola után a budapesti Török Pál utcai Képző-, és Iparművészeti Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Festő akart lenni. A fővárosba került Katalin életét, mint nagyon sokakét, a történelem hamarosan tragikussá tette. 1956. október 23-án a tüntetéssel kezdődő események fegyveres harccá terebélyesedtek. Katalin is belekerült a forradalom viharába.

Hősiessége akkor kezdődött, amikor a rádióban felhívásokat olvastak be, véradásra szólítva a lakosságot. Osztálytársaival már a 23-ai sortűz napján elhatározták, hogy jelentkeznek véradónak a Karolina úton, majd beállnak a Tétényi úti kórházba önkéntes ápolónak.

Mentőautóval, vöröskeresztes karszalaggal a karján járt Kati is a főváros különböző helyeire sebesülteket összegyűjteni. A kórtermekben hamar megtanulta a sebek tisztítását, kötözését. Haját fehér kendősávval kötötte be. Amikor később Hegyeshalomba, vagyis az osztrák határ közelébe mentek teherautóval gyógyszerekért, visszafelé jövet megállt az autójuk Katalin szüleinek háza előtt s a szüleinek elmondta, hogy beállt ápolónak, s hogy a kórház termeiben nem csak magyar sebesülteket ápolnak, hanem orosz katonákat is, akiket több ápoló nem akar elsősegélyben részesíteni, mivel ellenségnek tekintik őket. Katalin már ekkor is kitűnt közülük s ennyit mondott: – itt nincs ellenség, csak sebesültek vannak! Ez a magatartása váltotta ki az orosz katonák szimpátiáját Katalin iránt. Szülei kérlelték, ne menjen vissza Budapestre, maradjon itthon. Féltették leányukat a harcban álló fővárostól. Katalin csak ennyit mondott: – Megígértem, hogy visszamegyek, s becsület is van a világon! Ezzel átölelte szüleit és visszautazott a fővárosba.

November 7-én Katiék mentőautóját Terézvárosba hívták egy 9 éves sebesült kisfiúhoz, akit a Liszt Ferenc téren tettek az autóba. Hárman ültek a kocsiban. Katona Sándor gépkocsivezető, egy gyári munkáslány és Katalin. Elindult az autó, de a közeledő szovjet harckocsik elől be akartak húzódni egy mellékutcába, ahol viszont szembe találták magukat egy újabb szovjet harckocsival, mely géppuskatüzet zúdított rájuk. A kisfiú fejét lövedék roncsolta szét, s Katalint is találat érte. A munkáslánynak és a sofőrnek sikerült kimenekülni a gépkocsiból és kúszva igyekeztek egy ház közelébe, ahol megbújhatnak az innen-onnan süvítő golyózápor elől. Onnan kiabált Katinak a sofőr: – Kati gyere! Ő azonban már érezte, hogy gyorsan fogy az ereje, s csak ennyit mondott: – Szevasztok, én meghalok! A sofőr még visszamászott az autóhoz Katin segíteni, de amint kihúzta őt az autóból, az utcán újabb lövéssorozat érte, mely már halálos volt, Kati szíve megszűnt dobogni. Testét november 10-én a Tétényi úti kórház díszkertjében hantolták el. Egy fakeresztet nyomtak a sírhantra, melyre olajfestékkel írták rá nevét és életkorát.

1957 tavaszán a Tétényi úti kórház vezetése kérte Kati szüleit, hogy a kórház kertjében eltemetett lányuk tetemét hantolják ki. A hozzátartozókat Vasbányai Ferenc, a Somlói úti Fiúkollégium nevelőtanára kísérte a sírhelyhez, akit e kegyeletes cselekedetéért később elbocsájtottak munkahelyéről. Az exhumálás után Mosonmagyaróvárra szállíttatta édesapja, s a magyaróvári temető bejáratához közel, az öregtemetőnek nevezett részen temették el. De megnyugvást nem talált, s a családot sem hagyták békében. Kati édesapját elbocsátották a Magyaróvári Akadémia Tangazdaságából és egy évre internálták. Kati földi maradványait még itt az óvári temetőben fél évvel később egy kettős családi kriptába helyezték át, de miután a család végleg Győrbe költözött, édesapja 1977. június 1-jén átszállíttatta lánya s időközben elhunyt nagyanyja földi maradványait a győri Nádorvárosi temetőbe. (20. parcella, c.sor, 69.sír)

 

Magyar Katalin mosonmagyaróvári emlékezete

 

  1. október 23-án, Csete Lajos általános iskolai tanár állhatatos kutató- és emlékállító tevékenységének köszönhetően került emléktábla általános iskolája belső udvari falára. Az intézmény azóta minden évben megemlékezik néhai tanítványáról.

2020-ban az elhunyt hozzátartozói levélben keresték meg Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatát, melyben az Önkormányzat hozzájárulását kérték Magyar Katalin földi maradványainak az Óvári Köztemetőbe való végleges visszahelyezése céljából. Az Önkormányzat a kérelem nyomán támogatását fejezte ki a sírhely áthelyezése tárgyában, ezért kérelemmel fordult a Nemzeti Örökség Intézetéhez, melyben indítványozta, hogy a győri Nádorvárosi Köztemetőben található sírhely a nemzeti sírkertből törlésre kerüljön és a mosonmagyaróvári sírhely váljon a nemzeti sírkert részévé. A Nemzeti Örökség Intézete NÖRI/224-2(2021) számú, 2021. február 24-én kelt levelében hozzájárult, hogy Magyar Katalin földi maradványait exhumálják és áthelyezzék a Mosonmagyaróváron található Óvári Köztemetőbe. Az újratemetés tárgyában az Önkormányzat nyilatkozatot állított ki az új és méltó sírhely felajánlásáról. A lehetőségek ismeretében a sírhelyet Katalin családtagjai választották ki. (Öregtemető,10.csoport, i sor,23-24.sír) A sírhelyet az Önkormányzat Magyar Katalin – és szülei Magyar Ferenc és Magyar Ferencné –  hamvainak elhelyezése céljából, megváltási díj nélkül biztosította. Az Önkormányzat az ifj. Meszlényi János által az új síremlékre tervezett dombormű elkészítésének megrendelését és teljes költségviselését vállalta. A Nemzeti Örökség Intézetével a kapcsolat folyamatos, jelenleg a védettség áthelyezésére vonatkozó döntést várjuk. (Fehérné dr. Bodó Mariann jegyző írásbeli tájékoztatása alapján. 2021. november 8.)

Magyar Katalin földi maradványainak mosonmagyaróvári végleges visszatemetése után, síremlékét 2021.november 5-én avatták. Megemlékező beszédet dr. Iváncsics János alpolgármester, áldást Farkas István piarista atya mondott.

 

Simon Zsuzsanna

Mosonmagyaróvár, 2022. január 8.

 

 

 

Korábbi hírek

Hazádnak rendületlenül

Hazádnak rendületlenül   Mosonmagyaróvár neve a nagyvilágban az 1956. október 26-án eldördült véres sortűzről ismert. A vidéki sortüzek közül itt szedte legtöbb áldozatát a terror. Az...

Napló 2007-2010 – Jegyzetek a Hold túlsó oldaláról

  Rejtelmes címet adott Böröndi Lajos három év jegyzeteit közreadva, sejtetve, hogy a határszéli kisváros közéletének "tikos", ismeretlen oldalát tárja fel. A napló kíméletlenül írja...

Egy izgalmas könyv bemutatója Hegysúron

Hegysúrról   A Dunamneti síkság festői szépségű környezetében, Pozsonytól huszonöt kilométerre keletre, fekszik a takaros falucska - Hegysúr. Ez a község, melynek megközelítően 650 lakosa van...

Gödörszellőztetés

Gödörszellőztetés   Még április végén, május elején körbeásta az EON a Manninger lakótelepet, szép kis gödrök maradtak utána. Aztán jött a szünet, a gödörszellőztetés. A körbekerített árkok...