Egész életében a kultúra munkása volt (Tuba László)
- szeptember 10-én szép, kora őszi időben szomorú szívvel kísértük végső nyughelyére Szabó Józsefet a győri Hazánk Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatóját a Győr-szigeti temetőben. Négy évtizedes barátság fűzött hozzá, s az ezzel járó sok felejthetetlen közös emlék: író -olvasó találkozók, ismeretterjesztő előadások, kiállítási megnyitók, olvasótábori hetek eseményei, könyvbemutatók, kiadványok létrehozása, baráti találkozók. Közülük különösen emlékezetes az 1970-es/80-as években középiskolásoknak szervezett négy megyei olvasótábor (Novákpuszta, Doborgazsziget, Fertőd, Badacsonylábdihegy) remek programja és felszabadító légköre, a Hárs Ernővel, Kormos Istvánnal, dr. Timaffy Lászlóval és másokkal szervezett közönség-találkozók, valamint néhány megyei helyismereti kiadvány születése körüli munkálkodás. Józsival szétválaszthatatlan egységben éltük a köz- és magánéletet, kölcsönösen segítettük egymást, és soha nem jutott eszünkbe, hogy melyikünknek mennyi része volt a sikerben.
Szabó József 1945. január 5-én született a Veszprém megyei Nórápon földműves családból. Hazulról hozta a pálinka, bor, sonka, kolbász és más finomságok készítésének tudományát, s a gyümölcs és szőlő gondozásának ismereteit, amit sikerrel alkalmazott győrújbaráti birtokán. Városi ember volt, de életmódjában, viselkedésében és magatartásában soha nem szakadt el falusi gyökereitől. Általános iskolába Nórápon járt, majd a közeli Pápai Mezőgazdasági Technikumban érettségizett. Ezt követően a Győri Felsőfokú Tanítóképző Intézetben szerzett tanító képzettséget. Egy évig Gyömörén az általános iskolában tanított, innen útja a KISZ Győr-Sopron Megyei Bizottságára vezetett, ahol 1970 és 1975 között iskolafelelősi munkakört töltött be. Tóth Teréz tanárnővel kötött házasságából két fiúgyermek született. Feleségének a fafaragó édesapjáról szóló szép könyvét 2013-ban a Hazák Könyvkiadó adta ki. Munkája mellett végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a magyar nyelv és irodalom szakot, de tanári diplomájával nem tanítani ment, hanem a Hazafias Népfront Győr-Sopron Megyei Bizottságán lett művelődéspolitikai munkatárs, később a megyei titkár helyettese is. E munkakörében szervezte 1975 és 1989 között a megyei olvasótáborokat középiskolásoknak, megyei kötődésű alkotókat hívott meg író-olvasó találkozókra és bemutatkozó előadásokra. Szoros személyes kapcsolatot épített ki a CSEMADOK pozsonyi, dunaszerdahelyi és galántai munkatársaival, ennek gyümölcse sok meleg hangulatú, közös kulturális esemény lett. Némi túlzással elmondható róla, hogy a Kisalföld minden írója, költője, könyvtárosa, népművelője, művésze ismerte határon innen és túl. Segítséget kérhetett tőle, együttműködhetett vele, tevékenységét az igényesség és a kultúra szeretete, tisztelete vezérelte. Talán nem is tudta, hogy baráti körben a háta mögött gyakran hívtuk „Hazafias Józsinak” a rendszerváltás követő években is, hiszen nemcsak a megyei olvasótábori mozgalomnak volt lelkes szervezője, hanem a honismereti munkának is.
1989-ben, a rendszerváltás táján egyik kezdeményezője volt a Hazánk kiadó megalapításának, amely a megye szellemi életének, irodalmának, helyismereti munkájának összefogását, pártolását tűzte ki céljául. Később elmaradt az önkormányzati támogatás, és Szabó József arra kényszerült, hogy a Hazánk Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója legyen. Mégsem lett kényszervállalkozó, hiszen a kiadó negyedszázados tevékenysége során közel másfélszáz tudományos, néprajzi, helytörténeti, szépirodalmi, ismeretterjesztő és más műfajú könyvet, folyóiratot (Műhely, Levéltári Szemle) adott ki, köztük néhányat a szlovéniai magyarok identitás-tudatának erősítésére, kulturális kincseik megőrzésére. De nemcsak periodikák, könyvek megjelentetését végezte a kiadó, hanem több mint 20 plakettet, több száz, a települések értékeit ábrázoló képeslapot (köztük Lendva, Nagymegyer, Győr – Moson – Sopron megye és más magyarországi megyék helységeiről is) és több tucat, a községek címereivel ellátott kitűzőt, matricát és a településeket ismertető leporellót is segített közkinccsé tenni. 2015-ben a kiadó negyedszázados jubileumán gazdagon illusztrált, szép kötetben összegezte a gazdag termést Szabó József. 2015 után fiatalabb gyermeke, az építészmérnök Dávid vette át a kiadó vezetését.
Szabó József közéleti tevékenységének szerves része, hogy 1976 óta tagja, majd elnöke lett a győri Radnóti Irodalmi Társaságnak, s 1993-tól alapító tagja és elnöke volt a Rákóczi Szövetség Győr-Moson-Sopron megyei tagozatának, 1997-től országos alelnök. 1984-től három évtizeden át évente szervezte és vezette a Nemzetközi Anyanyelvi Tábort a határokon túli magyar diákok részére. Győrött, de vidéki városokban is gyakran föltűnt feleségével, Tóth Teréz tanárral könyves ünnepeken, hangversenyeken, kiállítás megnyitókon és más kulturális alkalmakon. Munkáját többször ismerték el kitüntetéssel: Szocialista Kultúráért (1981), Kiváló Munkáért (1981), Olvasó Népért Emlékplakett (1979, 1986), Garabonciás Bot (1995), de talán ezeknél többet ér, ha rokonszenves, vidám személyiségének, önzetlenül végzett kulturális – honismereti munkájának emlékét, értékeit nem hagyjuk feledésbe merülni.
