Újabb mérföldkőhöz érkezett Udvard
A jövőt csak akkor formálhatjuk megfelelően, ha ismerjük múltunkat és őseink erényeit. Ehhez pedig szükség van azok áldozatos munkájára is, akik az idővel dacolva, végtelenbe nyúló kutatómunkát folytatnak egy adott településen, vagy vidéken. A helytörténészek kutatásai újabb és újabb mérföldköveket jelölnek ki a felvidéki magyarság számára is, amelyekről évről évre, az Udvardon rendezett országos találkozón számolnak be.
Kaszás Kornél
A Mérföldkövek elnevezésű konferencia, a szlovákiai magyar helytörténészek országos találkozója, amelyet 2023-ban már huszonhatodik alkalommal rendezett meg a Pro Patria Honismereti Szövetség, a Csemadok Országos Tanácsa, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya, a Csemadok Udvardi Alapszervezete, Udvard Község Önkormányzata, valamint a somorjai Bibliotheca Hungarica.
A rendezvény hagyományosan főhajtással kezdődött a Meghurcoltak és kitelepítettek emlékoszlopánál. A köztéri alkotást Lebó Ferenc, udvardi gyökerekkel rendelkező, győri szobrászművész készítette, és 1996 óta, felkiáltójelként magasodik a település központjában. Ünnepi beszédében Farkas Tibor, Udvard alpolgármestere rámutatott, hogy a legkompaktabb magyar közösségeket szétbomlasztó kitelepítések eredményeként, mintegy nyolcszáz Udvardon élő magyarnak kellett elhagynia otthonát. „Még mindig várunk, hogy megkövessenek minket ezért a tettért” – hangsúlyozta a településvezető. A megemlékezés koszorúzással zárult, amely során többek között Bárdos Gyula Csemadok elnök, Neszméri Tünde az országos elnökség ifjúságért felelős tagja, valamint Sztruhár Izrael Diána, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának elnöke helyezték el az emlékezés virágait.
A résztvevők a nyarat idéző őszi napsütésben sétáltak el a művelődési házhoz, ahol Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára, a honismereti szövetség elnöke és Farkas Tibor alpolgármester köszöntőjével kezdetét vette a konferencia. Első programpontként a Patria Díjat adták át Kovács László tanár, helytörténésznek, „akinek életét meghatározták a Felvidék sorsfordító eseményei, később pedig már ő maga alakította az eseményeket”. Munkásságát Horváth László, a somorjai gimnázium tanára méltatta. Az egykori somorjai iskolaigazgatónak, számtalan vetélkedő szervezőjének, könyvszerzőnek, és a József Attila Ifjúsági Klub egyik alapítójának, Neszméri Tünde, Szabó László helytörténész, valamint Salgó Tibor, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke adta át az elismerést.
Ebben az emelkedett hangulatban utazott vissza a közönség százhetvenöt esztendőt, hiszen Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója azt vizsgálta meg, hogy miként él a magyarság emlékezetében az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc. „Ez olyan nemzeti ünnep, amelyre vallási, felekezeti hovatartozás nélkül kellene emlékezni.” Mint ahogy Koncsol László, József Attila-díjas költőt, műfordítót, helytörténészt, a Csallóközi Kiskönyvtár alapítóját is örökre szívükbe vésték a felvidéki magyarok. A Pro Patria Honismereti Szövetség egykori elnöke idén februárban hunyt el, róla Szabó László, nagyfödémesi helytörténész tartott előadást, aki negyed évszázada gyűjt mesteréről. Koncsol nyolcvanhat évesen hunyt el, és szellemisége, szilárd jelleme mellett, harminchárom kiadott könyvét, valamint több mint tucatnyi műfordítását is hátrahagyta az utókornak. Az előadást követően, Szabó javaslatára a szervezet tagjai Koncsol Lászlót, a Pro Patria Honismereti Szövetség örökös díszelnökévé választották.
Petőfi Sándor és Jókai Mór őseinek nyomába eredt Fehér Sándor egyetemi tanár, helytörténész, a Patria Díj tavalyi kitüntetettje. Az egyes településeken és területeken használt családneveket, és az ezekből adódó összefüggéseket vizsgálta meg, míg Hornyák István helytörténész, idegenvezető szintén egy, a XIX. században született művészt, Fadrusz Jánost hozta közelebb hallgatóságához. A Csemadok elnökségi tagjának legújabb könyve, A kő metamorfózisa. Tisztelet Fadrusznak címmel jelent meg, és a Pozsonyban született szobrászművész életének fontosabb állomásait tartalmazza. Ráadásul a kötetben a Fadrusz és felesége közötti levélváltásokból is szemezgethet az olvasó.
Szintén az olvasás szerelmeseinek figyelmét ragadta meg Böröndi Lajos, költő, lapkiadó, aki a 2008 óta megjelenő, szél-járás című folyóiratot mutatta be a közönségnek. „A lapban megpróbáljuk összefércelni a hajdani Moson vármegyét” – mondta Böröndi, aki kiemelte: „ha nem mondjuk el a történeteinket az utódainknak, akkor nem is léteztünk.” Egyébként a szél-járás jól ismert felépítése mellett, tematikus számokkal is jelentkezik időről időre, hogy megkönnyítse a tanulók felkészülését a Csemadok által szervezett vetélkedőkre. A vetélkedőkről pedig már a friss díjazott Kovács László beszélt, aki a Szekéren és az apostolok lován (Petőfi) valamint a Trombita harsog, dob pereg (szabadságharc 175) című vetélkedők mellett, saját tapasztalatait és történeteit is megosztotta a résztvevőkkel.
A huszonhatodik Mérföldkövek című országos rendezvény Bárdos Gyula Csemadok elnök gondolataival zárult, aki annak fényében világított rá a Csemadok feladataira és szerepére, hogy a szövetség, jövőre ünnepli fennállása hetvenötödik évfordulóját.
