2.8 C
Mosonmagyaróvár
2025. február 7, péntek

Februári bejegyzések

Hajnalban Szabó Feri írt Bécsből.

„… a szél – járást olvasgattam. Most fél négy… A tiszaháti költő verse nagyon tetszett. A Te prózád nagyon jó. Ha Bécsbe jössz, mindig legyen nálad néhány példány, nekem 10 eurót megér. Gondolom, nem olyan vastag, mint a Csendes Don.
Az In memoriam… emlékezésed után az jutott eszembe, hogy 1979-ben már sorkatona voltam Szegeden. Ez az egész, ami Duray és a Kutyaszorító körül folyt, annyira nem érintett, hogy talán csak egyszer hallottam róla, amikor a szüleimnél, Szolnokon, meghallattam a Szabad Európa híreit. Lajos, az Te vagy ott Orbán mellett? Lefogytál. (Én 20 kilót szerencsére leadtam, igaz kezdetben ez a hasamba döfött zsákvarrótűvel sikerült csak a kórházban. Július végén ki kellett hívni a mentőt, mert már a hasam miatt a zoknit sem tudtam felhúzni, 16 liter vizet kiengedtek belőlem. Ez volt 7 hónapja. Most naponta mérem magam. Müzlin élek és joghurton, krumplin, de legalább tudok mozogni.)
Nagyon tetszik, hogy nem vagy antiszemita, és a kommunistákat, neoliberálisokat legalább úgy utálod, mint én. Deák Ernő írását még sokszor el fogom olvasni, mert próbálom megérteni az Öreget. Hagyjuk most a stílusát. Dicséretes dolog, hogy 66 éve nem Magyarországon él, mégis tűrhetően fogalmaz magyarul.
Filozófiája? Seressnek a ,,Szeressük egymást gyerekek!” dalocskájára emlékeztet. Mindig a magyarok széthúzásáról vizionál. Mivel én is immár 35 éve Ausztriában élek, meg tudom ítélni a magyar néplélek hibáit. Ausztriában nincs az a durva hangnem, közel sincs, mint Magyarországon. Mégis. Számomra az a fontos, hogy a nemzeti, keresztény politika, amíg szabad választások lesznek, mindig győzni fog otthon. Nem kicsit. Sehol Európában nincs rá példa, hogy egy közel 10 milliós lélekszámú nép – brüsszeli ellenszélben – háromszor egymás után kétharmados többséggel nyerjen. És sikerült a kisantant szorításból kitörni. A román olyan, amilyen. Soha nem fog megváltozni. Szerencsésebb a fekvése.
Azt nem értem, hogy az osztrákoknak mi baja Orbánnal, legutóbb Sabine, egy régi ismerősöm mondott rá valami rosszat, de elhessintettem. Nyavalyog, hogy a kislánya nem tud tanulni az iskolában, mert a sok török gyerek még németül sem nagyon tud, a tanárnak velük kell foglalkozni stb. Itt is rendkívüli drágaság lett, de senki meg sem nyikkan a szankciók ügyében. És 7 éve még plüss macival fogadták a migránsokat, most cirkuszolnak csak, de el nem ismernék, hogy mégiscsak a magyar kormánynak volt igaza. Kinn rohadt a termény a földeken, s nem akadt migráns, aki 6 nettó euróért dolgozott volna. A Városi Kertészet keresi a segédmunkást, rengeteg betegtoló kéne az egészségügyben, de nem dolgoznak. És sokan vannak! A Favoriten Strassén hébe-hóba hallok német szót. Átestek a ló túlsó oldalára.
Szóval jól szerkesztettél. Színes. A régiók arányosan megvannak. Üdv! – ahogy a rómaiak mondták.”

Csak egy megjegyzés: Orbán mellett Bárdos Gyula van az MTI fotón.

Korábbi hírek

Ismét fellobban az emlékláng Püskin

A doni áldozatokra emlékeznek január 12-én 18 órakor a Püski templomban, illetve a templom előtti téren. A főhajtásra mindenkit szeretettel várnak!

Tíz éve halt meg – Sarkady Sándor interjú

2014 decemberében hunyt el Sarkady Sándor költő Sopronban. Egy 2005-ben készült interjúval emlékezünk rá. Éltem néha másnak Beszélgetés Sarkady Sándor költővel Verset olvasva sokszor véli úgy az...

szél-járás

Megjelent a szél-járás folyóirat új száma, benne Léphaft Pál újvidéki karikatúrista mutatkozik be, munkásságáról Bence Lajos, lendvai költő értekezik. A lap Sárándi József költőt búcsúztatja,...

Búcsú Sárándi Jóskától

Kedves Jóska! Hát elmetél te is. Mostanság nagyokat suhint a kaszás, viszi barátaimat, akiktől el sem tudtam köszönni. Még kis sem hevertem, Kerék Imre távozását,...