23.5 C
Mosonmagyaróvár
2021. július 30, péntek

A Puma vadászrepülő-osztály

(2017-ben jelent meg könyv a Mosonvármegye Lap-és Könyvkiadó gondozásában a soproni Ifj. Sarkady Sándor összeállításában Vitéz Nemes Lászlóról. A dokumentumkötet az édesapa, a neves soproni szobrász– Molnár Gyula – pályáját is fölrajzolja. A könyv gyorsan elfogyott, a kiadó, most második kiadását fontolgatja. Az érdeklődést fölmérendő a kiadványok menüpontban a kötet előzetesen megrendelhető.)

A második világháború legsikeresebb és legismertebb magyar vadászrepülő alakulata, a 101. honi vadászrepülő-osztály (1944. szeptember 19-től ezred) 1944. május 1-jén alakult meg. Feladata a honi légtér védelme volt az angolszász, majd később a szovjet repülőerők ellen.

Az egység története szorosan összeforrt Heppes Aladár, azaz az “Öreg Puma” személyével, aki 1938-ban, még főhadnagyként maga tervezte meg a jól ismert puma jelvényt. Az üvöltő vörös pumafejet ténylegesen Baráth László rajzolta meg. Heppes akkoriban a Nagy Mihály százados irányítása alatt álló 1/3-as repülőszázad parancsnokhelyettese volt. A Pumák által híressé tett jelmondat: „Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse”, szintén ebben az időszakból, személy szerint Nagy Mihálytól származik.

A Puma-fejes Fiat Cr.32-esek harci bevetésére először 1939-ben, Kárpátalja megszállásakor került volna sor, de a rossz időjárás és a sár ekkor a földön tartotta őket. A századot hamarosan átnevezték, ettől kezdve 2/2 hadrendi számmal Nyíregyházán állomásozott. Az időközben századossá előléptetett Heppes 1941 júniusában átvette a 2/I. vadászosztály parancsnokságát, majd z ősz folyamán újabb megbízatást kapott, ezúttal a Mátyásföldön állomásozó 5/I. vadászrepülő-osztály irányítását bízták rá. Talán mondani sem kell, hogy az üvöltő pumafejet ide is vitte magával. Az osztályt 1942 decemberében vezényelték ki a keleti frontra, ahol 1943 januárjában az “Öreg Puma” vezetésével sikerült kitörniük az ilovszkojei bekerítésből. Az év tavaszán került sor az egység átfegyverzésére, mivel ekkor érkeztek meg az első Messerschmitt Bf 109-es vadászrepülőgépek, mely típus később a honi légtér védelmében is kitüntető szerepet töltött be.

Amikor 1944 tavaszán az Országos Légvédelmi Parancsnokság a fokozódó szövetséges légi tevékenység hatására úgy döntött, hogy felállít egy új, a későbbiekben ezreddé bővíthető vadászrepülő-osztályt, a parancsnoksággal az akkor a tapolcai vadászkiképző osztály munkáját irányító vitéz belényesi Heppes Aladár őrnagyot bízták meg. A ténylegesen 1944. május 1-jén megalakult 101. vadászrepülő-osztály a következő három századdal kezdte meg harci tevékenységét: 101/1. „Zongora” (korábban 2/1. „Tőr” század, Kolozsvár); 101/2. „Retek” (korábban 1/1. „Dongó” század, Szolnok); 101/3. „Drótkefe” (korábban 5/3. „Kőr-Ász” század, Budapest). Az egyes századok gépállományát 12-12 darab Bf 109G típusú vadászrepülőgép alkotta, ehhez járult még az osztálytörzs részére beosztott további négy repülőgép. Az osztály állomáshelyéül a Veszprém-Jutas repülőteret jelölték ki.

Az osztály első éles bevetésére 1944. május 24-én került sor, ekkor kezdődött meg az úgynevezett “amerikai szezon”, amely egészen októberig tartott. Az átlagosan 450-600 bombázóból és az őket kísérő vadászrepülőgépekből álló szövetséges támadó kötelékek elleni hősies harc során a magyar pilóták 649 bevetést hajtottak végre, melyek során igazoltan 61 négy- és 32 kétmotoros bombázót, valamint 14 vadászrepülőgépet lőttek le. A saját veszteség 31 hajózó és 78 repülőgép volt.

1944.szeptember 19-én három újabb század felállításával két osztályból álló ezreddé alakították át a „Pumákat”. Az új századok a 101/4. „Vihar”; 101/5. „Mókus”; 101/6. „Kölyök” (kiképzőszázad) megnevezéseket kapták. Október 12-vel megkezdődött a “szovjet szezon”, november 8-tól az ezred gépeit már kizárólag a Vörös Hadsereg földi és légi erői ellen vettették be. A Vörös Hadsereg magyarországi előrenyomulásának következtében az ezred 1945. március 21-én Kenyeribe, 24-én Szombathelyre települt át. A következő állomás már az ausztriai Grosspetersdorf volt, ahonnan március 31-én vonták hátra őket, egészen Tullnig. 1945. áprilisára az osztályok gépállománya 16-16 vadászra csökkent, azaz már csak egy-egy megerősített század erejével lehetett számolni. Utolsó harci bevetésükre 1945. április 23-án került sor. Május 5-én, egy gép kivételével felgyújtották harceszközeiket és megadták magukat az amerikai csapatoknak.

A Puma jelvényes vadászok összesen 396 angolszász és szovjet repülőgépet lőttek le. Soraikból került ki a II. világháborús magyar repülőászok zöme, akik közül a legeredményesebbek Szentgyörgyi Dezső zászlós (29), Tóth Lajos (28), Debrődy György (26) és Molnár László (25) hadnagyok voltak. Az ezred parancsnoka, Heppes Aladár ebbe a körbe tartozott a maga 8 igazolt légi győzelmével.

Az üvöltő pumafej jelenleg is aktív szerepet tölt be a magyar vadászrepülők életében, hiszen ott látható a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis 1. századának JAS 39 EBS HU típusú Gripen vadászrepülőgépein.

Forrás: Veritas

 

Korábbi hírek

Búcsú Knausz Ferenctől

A Mosoni Polgári Kör alapító tagja, alelnöke, Knausz Ferenc (1948-2021) (Knausz-Billwachs leszármazott) 73 éves korában váratlanul elhunyt. Köszönjük Mosonért szívvel-lélekkel, belsődből fakadóan végzett életen...

A Dudás-per könyvben

Kora ősszel jelenik meg könyv alakban a mosonmagyaróvári sortűzper iratanyaga. A könyv tartalmazza a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 2002. július hó 2. és 4....

Kerekes István az év fotósa

Július 22-én jelentették be New Yorkban, hogy a Mosonmagyaróváron élő Kerekes István az idei év legjobb iPhone fotósa a világon! Több mint 140 ország,...

Harminc éve áll szobor a Gyásztéren

  Simon Zsuzsanna: Helyreigazítás a 30. évfordulóra Az idén október 26-án lesz 30 éve, hogy felavatták a Rieger Tibor szobrászművész által, a mosonmagyaróvári 1956. október 26-ai...