Öt ritkán hallott érdekesség a 306 éve született Esterházy “Fényes” Miklósról
- december 18-án, 306 éve, Bécsben látta meg a napvilágot Esterházy “Fényes” Miklós, akit az életrajzírói így jellemeztek: „Úgy élte életét, mintha legalább kettő lett volna belőle. Egyik az egyszerű, szigorú főnemesi katonaélet. A másik pedig a rokokó túláradó mesevilágában élő uralkodó, akinek a jelszava: Minden színház!”. Az közismert, hogy a herceg elképesztő összegeket befektetve, korának kiváló építészeivel, művészeivel karöltve felépítette a fertődi Esterházy-kastélyt – azonban a pompakedvelő főúr élete még számos más izgalmas, talán kevésbé ismert érdekességet is tartogat. Születésnapja alkalmából felidézünk ezek közül ötöt!
- Esterházy “Fényes” Miklós 1762-ben, az utód nélkül, vadászbalesetben elhunyt Pál Antal hercegtől örökölte meg a család hercegi rangját.
- A főúr életében a katonaság nagyon fontos szerepet játszott. Félelmet nem ismerve vezette katonáit a csatatereken. Az 1757-es kolíni csatában háromszor is kilőtték alóla a lovát. Vitézségéért kétszer is Mária Terézia-renddel tüntették ki.
- Udvari karrierje is gyorsan emelkedett: 1762-ben a Magyar Királyság felső kamarása lett, 1763-ban pedig megkapta az Aranygyapjas rendet – a Jó Fülöp burgundi herceg által alapított rendet az évszázadok során több uralkodó is adományozta, de a 18. században, a Habsburgok spanyol ágának kihalása után már a Habsburg család osztrák ágának lett a legmagasabb kitüntetése. A herceg 1773-87 között pedig a Mária Terézia által alapított magyar nemesi testőrség kapitánya is volt.
- A herceg a műveltségre is komoly figyelmet fordított. Gottfried Edel von Rottenstein (Rotenstein változatban is használta írói álnevét, eredeti nevén Gottfried Stegmüller nevű pozsonyi patikus) 1783-ban Berlinben és Lipcsében megjelent útleírásában így emlékszik vissza Miklós hercegre: „Tekintetét szellem hatja át … ha hadi tudományától eltekintünk, akkor pontosan ő az, akit irodalmárnak nevezünk; gáláns könyveket olvas német, angol, olasz és francia nyelven. Kézikönyvtárának összetétele és évenkénti gyarapodása sejteni engedi: egy szellemmel áthatott fiatal úrnak, ha nem is a tüzességével, de a képzeletével feltétlenül rendelkezik.“
- Esterházy “Fényes” Miklós a zene iránt is rajongott – olyan tehetségek töltötték meg muzsikával Eszterháza falait, mint Joseph Haydn. Egyébiránt, a pompakedvelő főúr remek barytonjátékos volt. Hangszerét a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.
Fotó:fénykor – Eszterháza a főbejárat felől, Beschreibung des hochfürstlichen Schlosses Esterháß, 1784. Forrás: EKKFN Kft. Gy/1020.
